TED – Technology, Entertainment, Design (technológia, szórakoztatás és dizájn): e szentháromságban látták a jövő útját a három évtizede még elsősorban az orvostudomány megújítását kitűző TEDMED konferencia megalapítói. Aztán jött Chris Anderson, aki 2001-ben nonprofit alapítványán keresztül megvásárolta és kitágította a TED fókuszát az élet és a tudomány minden területére, és mára a legnagyobb vélemény- és tudásmegosztó platformmá és globális közösséggé tette a TED-et.

„Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni” – szól a TED mottója, és valóban: a jelenleg online, ingyenesen elérhető több mint ezer előadás között böngészve nincs olyan téma, amelyikre ne találnánk releváns előadást. A legfrissebb technológiai újítások, a dizájnszemlélet, a társadalmi és fenntarthatósági problémák, a pszichológia és orvostudomány, az építészet és formatervezés, az üzlet és a művészetek széles spektruma egyaránt inspiráló témákkal szolgál.

A világ irányadó gondolkodói, kutatói, cselekvői és vezetői – és mellettük elsőre teljesen hétköznapi emberek is – osztják meg legfrissebb, sokszor radikálisan új szemléletű gondolataikat az évről évre megrendezett amerikai TED, és az eddig többnyire európai helyszíneken tartott TEDGlobalted konferenciákon, valamint a 2010 óta világszerte futótűzként terjedő, független szervezésű, helyi témákkal foglalkozó, licenc által védett TEDx- és TEDxYouth-eseményeken.

A gondosan előkészített előadásokat élőben, több napon át, hasonlóan gondosan válogatott közönség élvezheti, a TED-konferenciák belépői ugyanis igencsak borsosak, a Globalra 6000, a TED-re 7500 dollárért lehet bejutni. Már ha bejut az ember, ugyanis bekerülni sem egyszerű. Nem lehet csupán pénzzel bevásárolni magunkat a belépőjegy kifizetésével, a jelentkezést megelőző hosszú kérdőív arra szolgál, hogy megmutassuk, valóban elég elkötelezettek vagyunk-e a gondolatok terjesztésében, és készen állunk-e cselekedni is egy jobb világért.

Rétfalvi Flóra alelnök, Young European Leadership – hisz abban, hogy az életben nem megtalálnunk, hanem megalkotnunk kell önmagunkat, és tudatosan építkezni, fejlődni, hogy később hatással lehessünk a közösségre.

Fotó: Marjai János

 

Elérhető tudás

Chris Anderson korábban médiavállalkozó volt, azonban idejében felismerte az internetben rejlő lehetőségeket, és szinte elsőként kezdett el hinni a megosztás és a tömegek erejében. A TED történetének legnagyobb újítása és talán sikerének titka az volt, hogy a szinte zártkörű konferenciák legjobb előadásait 2006 óta nyilvánossá, mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette a weben.

Ezáltal megteremtette az első, s azóta legnagyobb inspiráló és tudásmegosztó platformot, és az utóbbi években sikeres nonprofit vállalkozássá tette a TED-et. A TED honlapján elérhető ma már több mint 1500 videó nem csupán a színpadi előadás új – kötött időtartamú, személyes és sokszínű – formáját teremtette meg, hanem lehetővé tette, hogy a különböző szakterületeken, helyeken és emberek fejében felhalmozódó tudás világszerte hódító útjára induljon, és egyenlő eséllyel elérhető legyen tanár és diák, kutató és kíváncsi érdeklődő számára.

Radikális nyitottság

A TED mintája a kurátor, Chris Anderson szerint végtelenül egyszerű, amit számos vállalat is sikerrel alkalmazhatna stratégiájában. Így szól: minél nagyobb közös érdeklődésű tömeg számára nyitod meg a világodat vagy a platformodat, annál biztosabb, hogy újabb és újabb relevánsan gondolkodó embert és innovátort érsz el, találsz köztük. Ha értékesek számodra a gondolataik, adj nekik teret és fényt, irányítsd rájuk a reflektorokat, és tedd láthatóvá őket. Működj együtt velük, hogy az új csatlakozók és követők, valamint a következő generációk számára is inspirációt és mintát mutassanak. Bátorítsd az embereket, hogy megmutassák magukat, és tedd lehetővé, hogy kapcsolódjanak, így a közönséged tagjai mernek majd újat tanulni, fejlődni és részt venni a fejlesztésben.

„Tekerd fel a vágyat” – fogalmaz Anderson, hogy az a sok száz óra tanulás és gyakorlás, ami ahhoz kell, hogy elmélyedjünk és igazán kiválóak legyünk valamiben, megkapja az elismerést, és akár világszerte ismert és elismert lehessen. Az internet korában az együttműködés, a megosztáson alapuló tudás, a szakterületeken átívelő inspiráció a nyerő, így a legnagyobb érték manapság a nyitottság.  

ted

18 perc a világ

A minél szélesebb és sokszínű tömegeknek szóló tartalom, valamint a web elterjedésével megváltozó digitális tartalomfogyasztási szokások a gondolatok terjesztéséhez is nyilvánvalóan új formulát kívántak. A TED másik radikális újítása, a tömör, 18 perces vagy annál rövidebb, 5-10 perces előadások remekül illeszkednek a webes szokásokhoz, és közérthetőségük révén alkalmasak arra, hogy felkeltsék a figyelmet. Pontosan annyi betekintést adnak egy-egy témába, amennyit egy kíváncsi érdeklődő jó érzéssel meg tud hallgatni akkor is, ha a téma nem tartozik az elsődleges érdeklődési körébe.

Így viszont sokkal nagyobb esélye van arra, hogy az előadások között böngészve meglepő inspirációforrásokat találjon, amik akár saját szakterületén is radikálisan megváltoztatják a szemléletmódját, vagy lehetővé teszik, hogy új területeken elmélyedhessen, esetleg cselekvően csatlakozzon olyan ideákhoz, kezdeményezésekhez, amelyek korábban eszébe sem jutottak.

A személyesség ereje

A TED-előadások maguknak az előadóknak jelentik a legnagyobb kihívást. Bár a színpadon és a videókon ez már egyáltalán nem látszik, akár sok száz órányi gyakorlás és többhónapos felkészülés, számtalan feltáró beszélgetés rejlik a lenyűgöző előadások mögött. Ha valaki igazán elmélyül a témájában, abban, amit szeret és gyakorol, biztosan évekig tanult és könyvtárnyi irodalmat elolvasott, és valószínűleg órákig, sőt napokig tudna folyamatosan beszélni róla.

A legnehezebb röviden és mindenki számára érthetően megfogalmazni azt, amiért valaki rajong, márpedig a TED-előadók ezt és így teszik. Legnagyobb erejük a szenvedélyben és a személyességben rejlik, így a nyitottság az ő részükről is alapkérdés. Hiszen ki az, aki a legnagyobb titkáról, legyen az a strokeja, a pszichikai zavara, a bulimiája vagy a családi háttere, szabadon és önfeledten tudna beszélni több ezer, sőt több tízezer ember előtt?

A szenvedély, ha megmutatkozik, mindennél erősebb vonzerő, amely utat nyit a közönségnek, hogy átélje és átérezze az előadó mondanivalóját, gondolatait, nehézségeit. Az előadó számára pedig lehetővé teszi még ekkora közegben is az intim történetmesélést, a titok megosztásának felszabadító érzését, és azt a jóleső tudatot, hogy a saját történetével másokat inspirálhat, segíthet, felismerésre késztethet. Hiszen a TED által terjesztett szemléletmód szerint csak így lehet és van értelme együtt gondolkodni és megalapozni a közös, jövőbe mutató cselekvéseket. Az ember alapvetően társas lény, aki ma a végtelen hozzáférés és elérhetőség korában – sem gondolkodásában, sem cselekvésében nem kell hogy önmagára legyen utalva. Ez az együttműködés kora, az elszigetelt, magányos géniusz képe már a múlté – hirdeti a TED.

TED@Tunis, May 8th, 2012.

Tömegek által gerjesztett innováció

A tudásmegosztás ideájának megfelelően a TED univerzuma az utóbbi években is folyamatosan új területekkel és újfajta tartalomfeldolgozásokkal, mind szélesebb körű elérésekkel bővül. 2009 óta a természetesen iránymutató és pontosan meghatározott TEDx-licenccel a világ bármely pontján szervezhetnek független, helyi eseményeket elkötelezett szervezők – a gondolatok szabad megosztásának szellemében. A TEDxYouth-események pedig kifejezetten a fiatalok számára kínálnak megmutatkozási lehetőséget.

Az utóbbi időben egyre több TEDx-előadás kerül fel a TED-csatornára is, így lehetővé téve, hogy a helyi problémák, megoldások globális párbeszédet gerjesszenek. Az Open Translation Project mára önkéntes fordítók ezreinek lelkes munkájával száznál is több nyelven teszi elérhetővé az előadásokat, és teszi lehetővé a helyi közösségek közti szorosabb párbeszédet, valamint a részvételt egy globális közösségi mozgalomban.

A TED Prize, amelyre a közösség tagjai is jelölhetnek esélyeseket, kiemelt személyt vagy témát állít reflektorfénybe, és egy éven keresztül segíti, támogatja ideájának vagy „kívánságának” megvalósulását. Az utóbbi években többek között Bono Afrikáért mozgalma, Jamie Oliver konyhareformja, legutóbb pedig Sugata Mitra, főleg az elmaradott területeken a jövő oktatásának kialakítását célzó, és az élhető és fenntartható város ideáját megvalósítani kívánó City2.0 rendezvények kaptak globális figyelmet. Ez utóbbihoz csatlakozott a hazai TEDxBudapestCity2.0 rendezvény is.

A TED más kreatív programjai – TED Fellows ösztöndíjprogram, TEDBooks e-könyvek, TEDAd reklámok – mellett a legújabb és talán legelőremutatóbb kezdeményezés a TED-ED, amely oktatási célú videoanimációkat tesz közzé a jövő generációjának tudásfejlesztése és globális látásmódjának kiterjesztése érdekében. A leckék, amelyeket érdemes megosztani, az oktatók és az oktatásban részt vevő egészen fiatalok számára is könnyen elmagyarázhatóvá és érthetővé teszik a világ bonyolult jelenségeit, és megalapozzák az új generációk naprakész tudását.

Forrás: HVG

Hozzászólok