Flow élményről akkor lehet beszélni, ha valakit annyira magával ragad az adott tevékenység vagy munkafolyamat, hogy teljesen belefeledkezik abba, szinte megáll körülötte az idő, mintha valami más dimenzióba lépne át. Ennek az elmélyült állapotnak természetesen a hozadékai is pozitívak, hiszen a flow állapotában lévő ember önmagát meghazudtoló teljesítményekre válik képessé, teljesítőképessége megsokszorozódhat. 

Tréninggel nem lehet előidézni


Mindez a vezetők számára is remekül hangozhat – hisz elég csak flow állapotba hozni a munkavállalókat és ezzel máris átlag feletti teljesítményekre sarkallhatják őket. Ez azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű, mert varázsütésre sajnos nem lehet flow-élményt generálni. A flow ráadásul annyira speciális élmény, hogy tréningekkel előidézni sem lehet – emellett nem is csoportos élmény, hiszen egy adott iroda dolgozói közül sincs mindenki egyszerre flow-ban és nem is lehet ilyesmit kikényszeríteni senkiből.


Három tényező kell hozzá


“A flow nem automatikus és legalább három tényező együttes, egyidejű jelenléte szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson. Az első, hogy megvalósuljon a képességek és a kihívás egyensúlya, azaz a munkavállaló valóban testreszabott feladatot kapjon. A második, hogy világos célkitűzéseket kell a munkavállalók elé állítani és a harmadik, hogy az elvégzett munkáról megfelelő visszajelzés érkezzen a munkavállalónak. A visszajelzést ebben az esetben a főnök, a kolléga vagy akár a jól elvégzett munka eredménye is adhatja – ám ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, nem tud létrejönni a flow”- magyarázza Kólya Dániel tréner, a Flow Csoport partnere.

Flow a munkahelyen

Fotel, csocsóasztal, nagy terek…


A flow létrejöttéhez természetesen megfelelő környezetre is szükség van – és ennek érdekében valóban sokat tehetnek az eredményességre vágyó vezetők. A flow kialakulását elősegítő, innovatív irodai környezet rengeteget számít – egy neves, külföldi IT-cég például csocsóasztalokkal, míg egy másik babzsák fotelekkel és szaunával is támogatja a munkavállalók kikapcsolódását és sarkallja őket jobb teljesítményekre. Ezzel szemben a méltánytalan körülmények – például egy színvonaltalan, túlzsúfolt iroda vagy egy olyan fullasztó open office, ahová 40 fős ügyfélszolgálati stábot gyömöszöltek be, egész biztosan nem kedvez ennek a törekvésnek. 

A vezető további, támogató gesztusai is nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az adott munkahelyen könnyebben kialakuljon a flow élménye. “Pozitívum, ha a vezető odafigyel a csapatára-csoportként és egyénként egyaránt. Ennek érdekében célszerű folyamatosan kommunikálnia velük, gyakran kérdezni őket és érdeklődni a szükségleteik felől. A pozitív visszajelzéseknek, a megerősítéseknek ugyancsak fontos szerepük van – egy jó vezető minden helyzetben tud szólni néhány bíztató szót az embereknek”- mondja Kólya Dániel. Vigyázat! Ez a fajta vezetői kommunikáció csak akkor működik, ha valóban őszinték az érdeklődő mondatok, az ösztönzések – ellenkező esetben mesterkéltnek, műanyagnak hatnak és csak az ellenkezőjét érik el. 

A pesszimista hozzáállás gát lehet


A flow szükséges alapfeltételeinek teljesülése, az optimális környezet és a megfelelő vezetői hozzáállás mellett egyéb tényező is befolyásolhatja, hogy lesz-e flow vagy sem. Ilyen például a munkavállaló attitűdje – nagyon meghatározó, hogy mennyire optimista vagy pesszimista beállítottságú az illető. “Elképzelhető, hogy két, nem éppen álmai állásában, de egymás mellett dolgozó ember teljesen másként éli meg ugyanazt a helyzetet. Míg egyikük az előnytelen helyzetben is igyekszik meglátni a lehetséges pozitívumokat és képes elmerülni a munkájában, a másik totális sorscsapásként éli meg ugyanazt”- magyarázza Torma Kálmán tréner, a Cegos tréningcég vezető tanácsadója. A flow kialakulását emellett a társadalom szociokulturális háttere is befolyásolhatja. “Olyan társadalomban élünk, ahol nem divat valóban őszintén kimondani, ha jól vagyunk – ez a flow kialakulását is hátráltathatja”- teszi hozzá.

Forrás: HRPortál