Ha egy málhás szamár összeroskad, akkor két lehetőség van: vagy a teher volt aránytalanul nehéz az erejéhez képest, vagy pedig a szamár volt túlságosan gyenge az átlagos súlyú teher cipeléséhez. Így van ez nálunk, embereknél is…

Ha valamely helyzetben bizonytalanul viselkedünk, az a következő két ok valamelyikére vezethető vissza: valóban bizonytalanok vagyunk és képtelenek a helyzet magabiztos megoldására, vagy pedig a helyzet meghaladja a képességeinket, túl nagy kihívás a számunkra.

Helyzettől függően…

A mindennapi élet során több száz olyan szituációval kerülünk szembe, amelyet különösebb erőfeszítés és gondolkodás nélkül meg tudunk oldani. Vannak azonban olyan esetek is, amikor nem elegendő valamely képesség átlagos szintű birtoklása. Vegyük például a „mások meggyőzésének képességét”! Ha ezzel a képességgel átlagos szinten rendelkezünk, át tudjuk magunkat küzdeni a mindennapi kihívások döntő többségén.

Ugyanez a szintű képesség azonban messze nem elegendő egy biztosítási ügynök számára. Az ő munkájában erre a képességre magas szinten van szükség. Ha Ön tehát nem tud érvényesülni biztosítási ügynökként, annak nem feltétlenül az az oka, hogy a képességei gyengébbek másokéinál. Lehet, hogy az okot a helyzetben kell keresni, amely átlagon felüli képességet igényel a sikerhez.

A Figyelem iránya: befelé

Az, hogy a viselkedésünk egy adott helyzetben magabiztos vagy bizonytalan lesz-e, tényezők egész sorának összjátékától függ.
Az egyik ilyen tényező az, hogy merre irányul a figyelmünk beszélgetés közben. Kutatások azt igazolják, hogy a bizonytalan ember figyelme befelé, önmagára irányul, míg a magabiztosé kifelé.
A befelé irányuló figyelem azt kérdezteti velünk: „Mit gondolhat a másik ember rólam?”, „Vajon meglátszik rajtam az izgatottságom?”, „Szégyent fogok-e vallani?”
Természetes, hogy ezek a kérdések félelem kialakulását vonják maguk után: „Valami rosszat teszek, vagy mondok!”, „Mások rossz képet alkotnak rólam.”

Végül ezek a félelmek olyan irracionális meggyőződésekké formálódnak, amelyek öntudatlanul is meghatározzák cselekvésünket a mindennapi életben: „Nem szabad mások előtt gyengeséget mutatnom!”, „Senki sem veheti észre, hogy félek!”

Tanulni, Tanulni, Tanulni…

A bizonytalanná válás tehát ugyanúgy, mint a magabiztossá válás, tanulási folyamat eredménye. A folyamat elején áll a viselkedés, a viselkedés gyakorlás útján szokássá válik, a szokás pedig beépül a személyiségbe és meghatározza azt.

A Figyelem iránya: kifelé

A magabiztos ember nem csak önmagára, hanem beszélgetőpartnerére, sőt még a külső körülményekre is kiterjeszti figyelmét. Így például figyel partnere külsejére, öltözetére, testbeszédére, a környezetükre.
A figyelem külső irányultsága sokkal tágabb teret hagy a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra, míg a bizonytalan ember gondolatai csak önmaga körül forognak.

Pozitív, kontra negatív gondolkodás

Ugyancsak fontos szerepe van a magabiztosság szempontjából a gondolkodásnak és az ebből következő belső párbeszédnek, az önverbalizációnak. Viselkedésünket az határozza meg, hogy miként értelmezzük a szituációt és önmagunkat az adott helyzetben.

Ez az értelmezési munka erősen függ attól, hogy gondolkodásunk alapvetően pozitív vagy negatív irányultságú-e. Azt, hogy a viselkedésre milyen hatásai vannak az egyik, illetve másik gondolkodási és értelmezési módnak, jól szemlélteti a következő példa: a múlt század egyik nagy pszichoterapeutáját megkereste egy fiatal hölgy a következő problémával: a főnöke, aki nagyon domináns férfi, gyakran megalázza, nevetségessé teszi mások előtt, és ez őt nagyon bántja, de nem tud védekezni ellene…

A pszichoterapeuta ezt tanácsolta neki: „Amikor legközelebb ilyen helyzetbe kerül, hívja félre a főnökét, és mondja el neki, hogy amikor mások előtt megalázza, akkor ez Önt szexuálisan nagyon felizgatja.” A hölgy el volt képedve a terapeuta tanácsától. Ennek ellenére úgy döntött, kipróbálja. Már szinte várta az alkalmat, ám erre nem került sor… Miért? Mert fel volt készülve a támadásra, olyan magabiztosságot sugárzott, hogy a főnöke egyszerűen nem merte többé megalázni mások előtt!

Tehát, amíg a hölgy negatívan értelmezte a főnökével való konfliktust, nem volt képes megoldást találni, mert gondolkodása túlságosan leszűkült a problémára és negatív érzéseire. Ám amikor a terapeuta tanácsára megpróbált pozitív színezetet vinni a helyzetbe, olyan energiákat tudott felszabadítani, hogy aktív közreműködése nélkül, egyszerűen „magától” megoldódott a probléma.

Beszédes arányok

Kutatók megfigyelték, hogy a magabiztos személyek belső párbeszéde kétharmadában pozitív és egyharmadában negatív, míg a bizonytalan embereknél a pozitív és negatív gondolatok fele-fele arányban oszlanak meg.

Perdöntő belső párbeszéd

A bizonytalanság kialakulásában nagy szerepe van a mellőzésnek, illetve a kínos helyzetek elkerülésének is. A magabiztos viselkedés feltétele, hogy vállaljuk az esetleges konfliktusokat.

Jegyezzük meg! Annál, aki tudatosan elkerül minden olyan szituációt, amelyet nehéznek ítél meg, különösen súlyos bizonytalanság alakulhat ki. Így járhat például egy olyan fiatalember, aki rossz tapasztalata után évekig elkerül mindenféle intim kapcsolatot a másik nemmel…

Jegyezzük meg! A negatív belső párbeszéd, a negatív érzelmek és a kínos helyzetek mellőzése rövid idő alatt kialakítja a bizonytalan személyiséget. Az ilyen ember már nem csak alkalmanként lesz bizonytalan, hanem ez lesz számára a természetes viselkedési forma, amit önmagától nagyon nehezen tud megváltoztatni!

A bizonytalansághoz hasonlóan, folyamatos gyakorlás mellett a magabiztos viselkedés is rögzül és erősödik.

Forrás: Informed