Ha egy málhás szamár összeroskad, akkor két lehetőség van: vagy a teher volt aránytalanul nehéz az erejéhez képest, vagy pedig a szamár volt túlságosan gyenge az átlagos súlyú teher cipeléséhez. Így van ez nálunk, embereknél is…
Ha valamely helyzetben bizonytalanul viselkedünk, az a következő két ok valamelyikére vezethető vissza: valóban bizonytalanok vagyunk és képtelenek a helyzet magabiztos megoldására, vagy pedig a helyzet meghaladja a képességeinket, túl nagy kihívás a számunkra.
Helyzettől függően…
A mindennapi élet során több száz olyan szituációval kerülünk szembe, amelyet különösebb erőfeszítés és gondolkodás nélkül meg tudunk oldani. Vannak azonban olyan esetek is, amikor nem elegendő valamely képesség átlagos szintű birtoklása. Vegyük például a „mások meggyőzésének képességét”! Ha ezzel a képességgel átlagos szinten rendelkezünk, át tudjuk magunkat küzdeni a mindennapi kihívások döntő többségén.
Ugyanez a szintű képesség azonban messze nem elegendő egy biztosítási ügynök számára. Az ő munkájában erre a képességre magas szinten van szükség. Ha Ön tehát nem tud érvényesülni biztosítási ügynökként, annak nem feltétlenül az az oka, hogy a képességei gyengébbek másokéinál. Lehet, hogy az okot a helyzetben kell keresni, amely átlagon felüli képességet igényel a sikerhez.
A Figyelem iránya: befelé
Az, hogy a viselkedésünk egy adott helyzetben magabiztos vagy bizonytalan lesz-e, tényezők egész sorának összjátékától függ.
Az egyik ilyen tényező az, hogy merre irányul a figyelmünk beszélgetés közben. Kutatások azt igazolják, hogy a bizonytalan ember figyelme befelé, önmagára irányul, míg a magabiztosé kifelé.
A befelé irányuló figyelem azt kérdezteti velünk: „Mit gondolhat a másik ember rólam?”, „Vajon meglátszik rajtam az izgatottságom?”, „Szégyent fogok-e vallani?”
Természetes, hogy ezek a kérdések félelem kialakulását vonják maguk után: „Valami rosszat teszek, vagy mondok!”, „Mások rossz képet alkotnak rólam.”
Végül ezek a félelmek olyan irracionális meggyőződésekké formálódnak, amelyek öntudatlanul is meghatározzák cselekvésünket a mindennapi életben: „Nem szabad mások előtt gyengeséget mutatnom!”, „Senki sem veheti észre, hogy félek!”
Tanulni, Tanulni, Tanulni…
A bizonytalanná válás tehát ugyanúgy, mint a magabiztossá válás, tanulási folyamat eredménye. A folyamat elején áll a viselkedés, a viselkedés gyakorlás útján szokássá válik, a szokás pedig beépül a személyiségbe és meghatározza azt.
A Figyelem iránya: kifelé
A magabiztos ember nem csak önmagára, hanem beszélgetőpartnerére, sőt még a külső körülményekre is kiterjeszti figyelmét. Így például figyel partnere külsejére, öltözetére, testbeszédére, a környezetükre.
A figyelem külső irányultsága sokkal tágabb teret hagy a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra, míg a bizonytalan ember gondolatai csak önmaga körül forognak.
